Számtalanszor történik velünk olyan, amit szívesen megosztanánk ügyfeleinkkel: egy különleges műszaki megoldás, valamilyen hír, egy termékfejlesztés, stb. A probléma, hogy a hírleveleket mi sem szeretjük, így minden sejtünk tiltakozik az ellen, hogy esetleg mi küldjünk. Így született meg az ötlet, hogy írjuk blogot. Bízunk benne, hogy olyan szösszeneteket tudunk összehozni időről időre, amit érdemes lesz laikusnak és hozzáértőnek is elolvasni, akár egy kávé mellett. Nem kellett sokat gondolkodni, hogy mi legyen az első téma. Ez nem más, mint a szivattyú munkapontja!
Hogy tisztázni tudjuk mi is a munkapont és miért is olyan fontos, tisztában kell lennünk néhány alapfogalommal. A (centrifugál)szivattyúk adattábláján, adatlapján és műszaki leírásokban sokszor találkozunk a „maximális szállított mennyiség” (Qmax.) és „maximális emelőmagasság” (Hmax.) fogalmakkal. Ezt a két fogalmat még az avatatlan vásárlók (felhasználók) is értik. Az azonban már sokaknak meglepetést okoz, hogy ez a két érték néhány szivattyútípust leszámítva sosem jár együtt.
Hogy megérthessük miért és mi is az a munkapont, nézzünk meg egy jelleggörbét. A jelleggörbe egy olyan koordináta rendszerben ábrázolt grafikon, ami a szállítási teljesítményhez eredő emelőmagasságot mutatja (a tengelyeken értelemszerűen a Q és H értékek). Az emelőmagasságot néha nyomásként adják meg, de ez ne zavarjon meg senkit. 10 m vízoszlop nyomása 1 bar, így egy egyszerű fejszámolással átváltható a kettő, oda-vissza.
Az ábrán egy Grundfos fűtéskeringető szivattyú jelleggörbéje látható. Az egyszerűség kedvéért az 50 m3/h @ 16m munkapontot zölddel jelöltük. Ez azt jelenti, hogy amennyiben a szivattyú nyomócsonkja után található csőhálózaton lévő fogyasztók (fúvókák, szelepek, csapok, mosófejek, stb) pillanatnyi fogyasztása 50 m3-nek felel meg óránként, akkor az emelőmagasság 16m. Ha tegyük fel a szivattyú egy aknában van, ahonnan 3 métert még emelnie is kell, akkor a fogyasztókon jelentkező nyomás 16-3=13 méter, vagyis 1,3 bar.
Abban az esetben, ha tegyük fel egy ágat elzárunk és a pillanatnyi fogyasztás már csak 40 m3-nek felel meg óránként, akkor az eredő emelőmagasság már 18,5 m. Az előző példánál maradva a fogyasztókon jelentkező nyomás már 1,55 bar. Ezt a verziót feketével jeleztük.
A témában kevésbé járatos olvasók minden bizonnyal érdeklődve tekintették meg, hogy a maximális emelőmagasság esetén mekkora a szállítási teljesítmény. Ezt mutatja a piros jelölés. Ugye, hogy köszönő viszonyban sincs a feltüntetett maximális értékkel?
Ha van még szakmabeli, aki eljutott idáig, vagy kevésbé szakmabeli, de érdeklődő olvasó, akkor menjünk tovább. Adott egy 125 db fúvókát tartalmazó mosórendszer. A csőhálózati veszteség a szűkítések és a könyökök miatt legyen 10%. Gondolkodjunk előre és kalkuláljunk további 10% szivattyú kopási veszteséggel. A fúvókák térfogatárama 5 l/perc @ 2,5 bar.
Számítás: 125 x 5 x 60 = 37500 liter a fúvókák közegfelhasználása óránként. Erre számolunk 10+10% veszteséggel, tehát olyan szivattyút keresünk, aminek a munkapontja 37500 x 1,2 / 1000 = 45 m3/h @ 2,5 bar.
Szintén egy Grundfos szivattyú jelleggörbéjét választottam, immáron haladó verzióban.
Jól látható, hogy a szivattyú a munkapontnak megfelel és a munkapont a jelleggörbe közepén van, ami ideális a szivattyú élettartama szempontjából. Az is látható, hogy az egyébként 7,5 kW-os villanymotor valós teljesítménye a munkapontban valamivel kevesebb, mint 5 kW.
Nem véletlen tehát, hogy számtalan kérdést teszünk fel ügyfeleinknek a szivattyú kiválasztásakor, illetve szivattyú kiváltásnál kérjük az eredeti szivattyú cikkszámát.
Társaságunk készséggel áll rendelkezésre minden folyadékmozgatási, fúvóka, illetve ipari mosással kapcsolatos témában. Kamatoztassák közel 60 év szakmai tapasztalatunkat! Forduljanak hozzánk bizalommal!
Ne feledjék mottónkat: nem terméket értékesítünk, hanem műszaki megoldásokat kínálunk!
Elérhetőségeink:
Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
+36 70 90 83 990
